A HALÁLRÓL / ABOUT DEATH 

Ez a második része a halálról szóló előző posztomnak.

Én egyébként nem a megfelelő ember vagyok. Nekem nincsenek szavaim. Én néma vagyok a halál előtt. 

Nem csak azért mert a halál megbénÍt, hanem az elvárások miatt is, amik ilyenkor érkeznek. Ezért inkább hallgatok, de magamban ott vagyok a haldoklóval. Azzal az emberrel, akit annyira szeretek és annyira közel érzek magamhoz. Ezt nem tudom másokkal megosztani. Nem tudok ilyenkor semmit mondani. A szavaknak nincs súlyuk. Ebben a pillanatban nem tudok másokkal együtt lenni. Egy „magányos farkas” vagyok és elvonulok, de legszÍvesebben kigyalogolnék a „világ peremére”, és ott leülnék távol mindentől és mindenkitől, lelógatnám a lábam és bámulnék bele a világűrbe és nézném az elém táruló végtelent. Innen a Földről. És csak hallgatnék. Ameddig jól esik.

 És azokra a pillanatokra gondolnék, amikre emlékszem ezzel a csodálatos baráttal kapcsolatban. A szép pillanatokra. És kérném magamban, hogy ne féljen és hogy a fényt válassza és a fény felé haladjon.

 És kérném Istent, hogy hordozza ezt a csodálatos lelket a tenyerén és szorosan tartsa őt, hogy nehogy a sötétségbe zuhanjon.

De ezt nem tudom másokkal megosztani. Még nem. Talán mosolyognék (és ez lehet hogy fájna másoknak) talán sÍrnék (és talán ez lenne, az ami fáj másoknak) szóval ilyenkor csak azzal szeretnék lenni, aki annyira fontos nekem és eltávozni készül vagy már el is távozott. Mindenféle más tekintet nélkül kÍsérve…hogy megegedhessem magamnak, hogy bármi jön hagy történjen meg.

Egyszer Silo azt mondta, hogy a jó embereket, haláluk után jó meglepetés fogja érni. Lehet, hogy nem ő mondta, de én szeretném azt hinni, és megválaszthatom, hogy miben hiszek. Nekem fontos, hogy ezt ő mondta, és ezt hinni, segÍt nekem. Ez a mondata segÍt nekem, hogy elfogadjam valakinek a halálát. Az, hogy hiszek abban, hogy a jó embereket jó meglepetés fogja érni. 

És egyébként nagyon szerencsés vagyok, mert nagyon sok jó embert ismerek....de végtelen lenne ez a poszt ha mindenkiről képet osztanék meg...😊...szóval csak pár kép....

Általában is hiszek abban amit Silo mondott, mert bármi, amit mondott és kipróbáltam az életemben, az engem csak előre vitt. Nem azért hiszek, mert jó dolgokat mondott, vagy okos vagy bölcs dolgokat, hanem azért, mert kipróbáltam és megtapasztaltam a saját életemben. És ez nekem elég.   

Most nagy szükségem van rá, hogy erőssen higyjek abban, amit Silo mondott a jó emberekről, mert egy nagyon nagyon nagyon kedves barátom van úton egy másik térbe és időbe, aki egy jó ember, végtelenül jó.